Vélemények
1 értékelés
Van ilyen terméked?
Írd meg róla a véleményed!
Írd meg róla a véleményed!
AV-ONLINE
|
2016. 07. 21.
Az AV-Online szerint:
„az A-S1100-at a fő benyomás, az összesített élmény alapján érdemes elemezni. A legtöbbhifi elektronika tesztelésekor szinte azonnal keresni kezdtük a reprodukált hangban felmerülő hiányosságokat, és sokszor pont az az érzet hiányzott, ami megalapozza a belé vetett, feltétlen bizalmunkat.2
„Az A-S1100 fejlettsége főleg abban mutatkozott meg, hogy a fentebb körvonalazott hatást sokszor azonnal megteremtette. Strauss egyik remekművét (Die Fledermaus, Act:I Overture) elindítva nem kellett bányász módjára feltárnunk a produkciót, mivel önszántából ránk zúdult. Ilyenkor garantált a hallgató mosolya, még a válogatós fülűek esetében is. Egyből lényegre tért a Yamaha, gömböt húzott a hangfalak köré, amiben élt és mozgott minden hang. Létezőnek, áramlónak és szilárdnak érezhettük a zenét, anélkül, hogy annak részleteit kelljen elemeznünk. Mivel jól beállított rendszert használtunk, finom árnyalással és nagy felbontással dolgozó hangsugárzópárral, hamar úgy éreztük, mentális rabságba esünk, és legszívesebben egész nap ott ültünk volna, a CD-k cserélgetésével, vagy a médiagyűjtemény lapozgatásával. Az A-S1100 hallgatása olyan élmény volt, mint elsőként érni a svédasztalhoz. Minden lehetőség elénk tárult, mindent ki akartunk próbálni, és minden úgy jelent meg, mint ahogy korábban elképzeltük.”
„Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy milyen kompromisszumokat kell vállalnunk a számottevően drágább A-S2100-hoz képest. Közvetlen összehasonlításra, A/B-jellegű vaktesztelésre ezúttal nem volt lehetőségünk, de emlékezetünkre hagyatkozva meggyőződésünk, hogy a két erősítő közti különbség nagyon csekély”
„az A-S1100-at a fő benyomás, az összesített élmény alapján érdemes elemezni. A legtöbbhifi elektronika tesztelésekor szinte azonnal keresni kezdtük a reprodukált hangban felmerülő hiányosságokat, és sokszor pont az az érzet hiányzott, ami megalapozza a belé vetett, feltétlen bizalmunkat.2
„Az A-S1100 fejlettsége főleg abban mutatkozott meg, hogy a fentebb körvonalazott hatást sokszor azonnal megteremtette. Strauss egyik remekművét (Die Fledermaus, Act:I Overture) elindítva nem kellett bányász módjára feltárnunk a produkciót, mivel önszántából ránk zúdult. Ilyenkor garantált a hallgató mosolya, még a válogatós fülűek esetében is. Egyből lényegre tért a Yamaha, gömböt húzott a hangfalak köré, amiben élt és mozgott minden hang. Létezőnek, áramlónak és szilárdnak érezhettük a zenét, anélkül, hogy annak részleteit kelljen elemeznünk. Mivel jól beállított rendszert használtunk, finom árnyalással és nagy felbontással dolgozó hangsugárzópárral, hamar úgy éreztük, mentális rabságba esünk, és legszívesebben egész nap ott ültünk volna, a CD-k cserélgetésével, vagy a médiagyűjtemény lapozgatásával. Az A-S1100 hallgatása olyan élmény volt, mint elsőként érni a svédasztalhoz. Minden lehetőség elénk tárult, mindent ki akartunk próbálni, és minden úgy jelent meg, mint ahogy korábban elképzeltük.”
„Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy milyen kompromisszumokat kell vállalnunk a számottevően drágább A-S2100-hoz képest. Közvetlen összehasonlításra, A/B-jellegű vaktesztelésre ezúttal nem volt lehetőségünk, de emlékezetünkre hagyatkozva meggyőződésünk, hogy a két erősítő közti különbség nagyon csekély”