Dali Opticon 6 hangfal pár fekete
Leírás
"Vannak eszközök, amelyeket ésszel, racionálisan összeszedett érvek mentén választ az ember, mások mellett meg szívvel, az általa nyert érzelmek, élmények miatt teszi le a voksot. Nem kérdés, az Opticon 6 az utóbbi csoportba sorolandó, már külseje is ellentmondásos, nem egy klasszikus szépség, viszont meglehetősen markáns kiállású, nem utolsósorban jól felismerhető darab. Hangzásában sem abszolút makulátlan, tisztán, lendületesen, nyíltan zenél, de a részletezésre kevesebb gondot fordít, hatalmas hangteret épít, amelynek tagolását viszont képes elnagyolni. És közben hatalmas beleéléssel, rendíthetetlen erővel játszik, karakteres hangzásával kedvet csinál a zenehallgatáshoz, de filmnézéshez is, úgy, hogy még az aktív mélysugárzót sem hiányoljuk mellőle."
Vélemények
1 értékelés
Van ilyen terméked?
Írd meg róla a véleményed!
Írd meg róla a véleményed!
HiFi Piac
|
2016. 07. 21.
A HifiPiac szerint:
"Andrea Bocellit még ennél is jobb hallgatni, a hegedűverseny szólistájával szemben virtuózan mozog a tenor, neki kimondottan jót tesz a vastagabb megszólalás, magabiztosan férfias kiállású, ha nem is agresszív, de azért meglehetősen fenyegető, ha úgy kívánja a darab, érződik, hogy teljesen komolyan gondolja a súlyos mondanivalót. Szépen artikulál, gondosan pergeti le a szavakat, masszívan megzengeti a hangszálait. Most módja van alaposan kibontakozni a széles dinamikatartománynak, könnyen összerezzenünk az ellazult, lírai dallamokat követő felcsattanások hallatán, főleg, ha a kíséret is az énekes mögé áll, már-már mozgási energiát vesz fel a hang, az üstdob módszeresen gyomron soroz, de a rézfúvósok is igencsak elkapják a fonalat.
Ezt a markánsan telített, atmoszférikus környezetet a jazzklub is megörökli, az Oticon 6 mélybeli képességeit nem tükrözi kellően a számszerűsített átviteli sáv, a nagybőgő tudása legjavát adva játszik, nem maradhatunk le egyetlen húrrezdülésről sem, a dobok segítségére sincs szüksége a ritmusdiktálásban. Különlegesen lágyak, simák a cinek, szépen formált magas hangokat kapunk bőséges mennyiségben, de sosem eltúlozva, érdekes és felettébb kellemes, hogy a legnagyobb cintányér-zsonglőrködések közepette sem csörömpöl a rendszer, nincsenek fullánkszerű pengések, mégis kifogástalanul tiszta, fedetlen a megszólalás."
"Vannak eszközök, amelyeket ésszel, racionálisan összeszedett érvek mentén választ az ember, mások mellett meg szívvel, az általa nyert érzelmek, élmények miatt teszi le a voksot. Nem kérdés, az Opticon 6 az utóbbi csoportba sorolandó, már külseje is ellentmondásos, nem egy klasszikus szépség, viszont meglehetősen markáns kiállású, nem utolsósorban jól felismerhető darab. Hangzásában sem abszolút makulátlan, tisztán, lendületesen, nyíltan zenél, de a részletezésre kevesebb gondot fordít, hatalmas hangteret épít, amelynek tagolását viszont képes elnagyolni. És közben hatalmas beleéléssel, rendíthetetlen erővel játszik, karakteres hangzásával kedvet csinál a zenehallgatáshoz, de filmnézéshez is, úgy, hogy még az aktív mélysugárzót sem hiányoljuk mellőle."
"Andrea Bocellit még ennél is jobb hallgatni, a hegedűverseny szólistájával szemben virtuózan mozog a tenor, neki kimondottan jót tesz a vastagabb megszólalás, magabiztosan férfias kiállású, ha nem is agresszív, de azért meglehetősen fenyegető, ha úgy kívánja a darab, érződik, hogy teljesen komolyan gondolja a súlyos mondanivalót. Szépen artikulál, gondosan pergeti le a szavakat, masszívan megzengeti a hangszálait. Most módja van alaposan kibontakozni a széles dinamikatartománynak, könnyen összerezzenünk az ellazult, lírai dallamokat követő felcsattanások hallatán, főleg, ha a kíséret is az énekes mögé áll, már-már mozgási energiát vesz fel a hang, az üstdob módszeresen gyomron soroz, de a rézfúvósok is igencsak elkapják a fonalat.
Ezt a markánsan telített, atmoszférikus környezetet a jazzklub is megörökli, az Oticon 6 mélybeli képességeit nem tükrözi kellően a számszerűsített átviteli sáv, a nagybőgő tudása legjavát adva játszik, nem maradhatunk le egyetlen húrrezdülésről sem, a dobok segítségére sincs szüksége a ritmusdiktálásban. Különlegesen lágyak, simák a cinek, szépen formált magas hangokat kapunk bőséges mennyiségben, de sosem eltúlozva, érdekes és felettébb kellemes, hogy a legnagyobb cintányér-zsonglőrködések közepette sem csörömpöl a rendszer, nincsenek fullánkszerű pengések, mégis kifogástalanul tiszta, fedetlen a megszólalás."
"Vannak eszközök, amelyeket ésszel, racionálisan összeszedett érvek mentén választ az ember, mások mellett meg szívvel, az általa nyert érzelmek, élmények miatt teszi le a voksot. Nem kérdés, az Opticon 6 az utóbbi csoportba sorolandó, már külseje is ellentmondásos, nem egy klasszikus szépség, viszont meglehetősen markáns kiállású, nem utolsósorban jól felismerhető darab. Hangzásában sem abszolút makulátlan, tisztán, lendületesen, nyíltan zenél, de a részletezésre kevesebb gondot fordít, hatalmas hangteret épít, amelynek tagolását viszont képes elnagyolni. És közben hatalmas beleéléssel, rendíthetetlen erővel játszik, karakteres hangzásával kedvet csinál a zenehallgatáshoz, de filmnézéshez is, úgy, hogy még az aktív mélysugárzót sem hiányoljuk mellőle."
